Klímasemleges Európa – 2050
Az Európai Unió egyik fontos célkitűzése 2050-re elérni a klímasemlegességet a fenntartható jövő biztosítása érdekében. Ezzel összefüggésben 2030-ra egy közbenső mérföldkövet határozott meg, az 1990-es bázisévhez képest 40%-kal csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását. A klímacélokhoz Magyarország is csatlakozott a Klímavédelemről szóló (2020. évi XLIV.) törvény elfogadásával. A jogszabály rögzíti, hogy Magyarország is 40%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, illetve 2030-ra 21%-ra növeli a megújuló energiaforrások részarányát.
Mivel az európai átlagot tekintve az energiaigénynek nagyságrendileg a feléért az épületek fűtése és hűtése a felelős, a klímacélokat szem előtt tartva elkerülhetetlen ezen a téren a beavatkozás. Többek közt ezt mozdítja elő az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006 (V. 24.) TNM rendelet módosítása, ami 2021. január 1-jén lép hatályba.
Közel nulla energiaigényű épületek
A rendelet módosítása kimondja, hogy az eddigi megkövetelt CC besorolás helyett BB besorolásúnak kell lennie az új építésű házaknak a használatbavételhez. A BB energetikai besorolás eléréséhez az épületnek az úgynevezett „közel nulla energiaigényű” feltételeknek kell megfelelnie.
Ez a megfelelés a következő területeken a jogszabályban megjelölt határértékek teljesítésévvel érhető el:
- A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények betartása.
- A fajlagos hőveszteség tényező követelményértékeinek való megfelelés.
- Az összesített energetikai jellemző követelményértékeknek való megfelelés.
- A felhasznált minimális megújuló energia részarányának elérése.
A rendelet szerkezettípusonként meghatározza a minimálisan elvárt hőszigetelési képességet. Az érték megadásakor nem a hőszigetelő anyag vastagsága a döntő tényező, hanem a hőszigetelő anyag hőátbocsátási képessége. A fajlagos hőveszteség tényező értéke szintén az épület hőszigeteltségét jellemzi. Ez a mutató azonban nem az épület egyes szerkezeti elemeit, hanem a teljes épület egészét vizsgálja. Megmutatja, hogy az épület egy légköbméterére mekkora hőveszteség jut.
Míg előbbi két feltétel inkább az épület hőszigeteltségét, az építészeti megoldásokat helyezi előtérbe, addig utóbbi kettőnél már az épületgépészeti tervezés és kivitelezés is jelentős szerephez jut. A rendelet által meghatározott összesített energetikai jellemző az épület rendeltetése szerint típusokba sorolva maximálja az épület egy négyzetméterére jutó éves energiafogyasztásának értékét. Minél alacsonyabb az összesített energetikai jellemző annál kisebb az épület fajlagos energiafogyasztása. Mivel a fűtési és hűtési rendszerek energiafogyasztása is részét képzik a számításnak, így az épület hőszigetelő-képességének változatlansága mellet, ezen rendszerek energiahatékonyságának növelésével érdemben javítani lehet a mutatót.
A felhasznált minimális megújuló energia részaránya mutató közvetlenül az épületben használt energiahordozókra koncentrál. A kritérium minimum 25%-ban jelöli meg a megújuló energiaforrások használatának részarányát.
Megújuló energiaforrások
A következő energiaforrásokat tekinti 100%-ban megújuló energiaforrásnak a rendelet:
- tűzifa
- biomassza
- biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia
- a biogázok energiája
- fapellet
- agripellet
- napenergia
- szélenergia
- vízenergia
- geotermális energia
- geotermikus energia
- hidrotermikus energia
- légtermikus energia
Egyes energiaforrások részben megújulóként számolhatóak el:
- országos hálózatból vett elektromos áramfogyasztás 10%-a megújuló energiaként számolható el
- távhő ( 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 6/A. § szerint közzétett érték alapján)
Összességében látható, hogy a szabályozás két irányból törekszik a fenntarthatóbb épületállomány felé történő elmozdulásra. Egyrészt cél a már megtermelt energia megtartása, másrészt előtérbe kerülnek a megújuló energiaforrásokat alkalmazó hőszabályozási rendszerek. Így aki most gondolkodik új építésű épület tervezésében, annak mindenképp érdemes a hőszivattyús megoldások kínálta lehetőségeket is figyelembe venni.
